Az alsóház által javasolt 90%-kal szemben az árfolyamveszteségek 50%-át hárítaná “csak” a bankszektorra a lengyel parlament felsőháza, amely pénteken meg is szavazta ezt a módosítást. A meccs azonban még nem futott le, és nem csak azért, mert október 25-én parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.
Az eddig előre jelzett 19 milliárd zlotyival ellentétben mintegy 10 milliárd zlotyba kerülne a lengyel bankszektor számára a frankhitelek konverziója, amennyiben a felsőház által megszavazott változatot írja alá a köztársasági elnök.
Erre azonban nincs garancia, hiszen még a 90%-os banki terhet javasló alsóházhoz is visszakerül a törvény, a nemrég hivatalába lépett köztársasági elnököt pedig a radikálisabban bankellenes hangot megütő PiS adja. Az ellenzéki párt most azzal kampányol, hogy a lengyel bankok húzzák le ügyfeleiket a legmagasabb díjakkal, és radikálisabb megoldásokra (adósbarát devizahiteles csomag, magas bankadó) van szükség. A választások árnyékában egyelőre kormánypárti tisztségviselők sem tudják megmondani, meddig húzódhat a vita a lengyel devizahiteles csomagról.
A mérsékeltebb devizahiteles javaslat is elvinné a bankrendszer tavalyi profitjának közel 60%-át, és egyoldalú veszteséget kényszerítene a bankokra, így valószínűleg ez sem nyeri el a bankok tetszését. A nagyobb piaci szereplők szinte mindegyike tiltakozott a csomag ellen az elmúlt hetekben.
Amennyiben a most esélyesebbnek tűnő konzervatív PiS kerül hatalomra az október 25-ei választások után, a bankok 0,25-0,39%-os eszközarányos bankadót is kaphatnak a nyakukba, ami a magyar bankadó jövő évi mértékéhez hasonló terhet jelentene számukra (nálunk 0,53%-ról fog 0,31%-ra csökkenni a mérték jövőre). A jelenleg kormányon lévő PO ezzel szemben egy 600 millió zlotys, bajba került adósokat segítő alapot finanszíroztatna “csak” a bankokkal.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: