Nem a bankokon múlik a hitelezés

A gazdaság enyhén növekszik, de az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek egyik máig tartó negatív hatása a lakossági és vállalati hitelezés volumenének drámai visszaesése – hangsúlyozta Hendrik Scheerlinck, a K&H vezérigazgatója a K&H szakmai rendezvényén. Véleménye szerint a magyar bankszektor hajlandósága és képessége is megvan arra, hogy hitelezzen, a probléma inkább az alacsony hitelkeresletben keresendő. Üdvözli ugyanakkor a bankadó tervezett csökkentését, véleménye szerint a következő évek egyik fő feladata kell, hogy legyen a bankszektor eredmény-termelő képességének visszaállítása.

Hendrik Scheerlinck a magyar vállalati és lakossági hitelnövekedésről és annak lehetőségeiről beszélt a K&H szakmai rendezvényén, előadásában az alábbi főbb pontokat emelte ki:

• A GDP növekedési trendeket nézve az elmúlt 2-3 évben annak növekedését az EU-s támogatások és az autóipari beruházások támogatták.
• Lengyelország lett a legnépszerűbb befektetési célpont a régióban, mellette Csehország és Szlovákia is növelte népszerűségét a válság után, de Magyarország is javított pozícióján a beruházási attraktivitást nézve.
• Javult a magyar lakossági és vállalati bizalom is a válság után, főként 2013 harmadik negyedéve óta. Ezzel párhuzamosan magasabb beruházási hajlandóságot is várnánk, ehhez képest 2015 harmadik negyedévében három kkv-ból csupán egy mondta, hogy beruházást tervez a következő 12 hónapban. Ennek egyik oka lehet, hogy sok vállalat előre hozta beruházásait, hogy kiaknázhassa az NHP nyújtotta előnyöket. Hasonló a helyzet a nagyvállalatoknál is, a válaszadók csupán 26%-a számol magasabb beruházással a következő évben, míg egy évvel ezelőtt ez az arány még 30% körül volt. A legalacsonyabb beruházási adatok Budapestről és környékéről, a legmagasabbak Nyugat-Magyarországról származnak.
• Alacsony a vállalati hitelkereslet, pedig a kamatkörnyezet és az MNB programok (főleg az NHP) is támogatólag hatottak erre a területre. Az NHP-n keresztüli hitelezés aránya 2013 harmadik negyedéve óta visszaesett a vállalatoknak nyújtott hiteleken belül, de továbbra is fontos részt képvisel.
• Scheerlinck szerint a bankok szeretnének többet hitelezni, de csak megfelelő kockázatvállalás mellet. Az MNB szerint a bankok hitelezési képessége 2013 óta visszaállt, de továbbra is hiányzik a hajlandóság. A számok azonban az előadó szerint nem ezt mutatják. A nem teljesítő hitelek részben blokkolják a hitelkínálatot, de a fő probléma az alacsony hitelkereslet.
• A hitelezés attól is függ, hogy milyen megtérülést tudnak ezen elérni a bankok, így kiemelt jelentősége van a tőkekövetelményi előírásoknak is. A válságot követően szigorú szabályozások vonatkoznak a bankszektorra, a magyar bankok átlagos tőkekövetelménye növekvő trendet mutat, 2014-ben 11,30%-on állt szemben a 2010-es 9%-kal. Ezek alapján 2016-ra egy átlagos banknak 50%-kal több tőkére lesz szüksége ahhoz, hogy ugyanezt a hitelkihelyezést teljesíteni tudja.
• Pozitív fordulat következett be a bankadónál, várhatóan csökken a mértéke az újonnan benyújtott tervezet szerint, ez pedig javíthatja a bankszektor megtérülését. Összességében a bankok hajlandósága és képessége is javult arra vonatkozóan, hogy hitelezzenek a vállalatoknak.
• Javulnak a hitelezési kondíciók, az NHP második szakasza jelentősen támogatta a kkv hitelezést. A jövőben az EU támogatások és új beruházások növelhetik a vállalati hitelállományt, melyet a kiszámítható gazdaságpolitika is segítheti.
• Emellett a lakossági hitelkereslet is növekszik, a lakossági jelzáloghitelezés várhatóan dinamikusan bővül a jövőben, kis késéssel hasonló tendencia mutatkozik a személyi hitelek körében is. A piac arra számít, hogy ismét elérhetünk a válság előtti szintekre a lakossági hitelezés területén, a jelzáloghiteleknél akár 400 milliárd forintos éves szint is elérhető lesz.