Így lehet Budapesten olimpia

Hamburg visszalépésével már csak három riválisa maradt a magyar fővárosnak a 2024-es nyári olimpia rendezéséért vívott harcban. Ezzel egyidőben a Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, mely szerint támogatja Budapest törekvését és egy menetrendet is felvázolt a felkészüléssel kapcsolatban.

A kormány támogatja Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve a Magyar Paralimpiai Bizottság jelentkezését és pályázatát a 2024-ben sorra kerülő XXXIII. Olimpiai Játékok, valamint a XVII. Paralimpiai Játékok megrendezésére – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az olimpiai pályázathoz szükséges kormányzati feladatok kapcsán a határozat az alábbi feladatokat osztotta ki:

• az emberi erőforrások miniszterét felhatalmazza arra, hogy az olimpiai pályázat elkészítéséhez szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint az állam, a Fővárosi Önkormányzat és a MOB közti együttműködésről szóló háromoldalú megállapodást a kormány nevében aláírja. Ennek határideje 2015. december 15.
• a nemzeti fejlesztési miniszternek kell a gyakorlatban megadnia a felhatalmazást a fenti háromoldalú megállapodás aláírásához

A határozat szerint a kormány egyetért azzal, hogy létrejöjjön az olimpiai egyeztető fórum, mely rendszeresen áttekintené az olimpiai pályázat menetét és lefolytatná a szükséges egyeztetéseket. A testület elnöke a MOB elnöke lenne (jelenleg Borkai Zsolt), tagnak pedig felkérnék Tarlós István főpolgármestert illetve Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. A kormány részéről a miniszterelnök, az emberi erőforrások minisztere, illetve az az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos lehetne a testület tagja.

A kormány támogatja azt az elképzelést is, mely szerint az olimpiai pályázattal kapcsolatos operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, a pályázati eljáráshoz szükséges szervezeti háttér megteremtése érdekében a Fővárosi Önkormányzat, valamint a MOB közös és kizárólagos tulajdonukban álló zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság formájában önálló szervezetet alapítson úgy, hogy a társaság legkésőbb 2016. február 1-jével megkezdhesse működését.

A határozat kitér arra is, hogy a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztosnak a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel közösen 2016 január 31-ig be kell mutatnia a kormány számára a fővárosi és vidéki olimpiai helyszíneket, létesítményeket, az ezek elérését biztosító logisztikai és közlekedési kapcsolatokat, valamint a szálláskapacitások rendelkezésre állását is tartalmazó, a NOB részére benyújtandó Olimpiai Tervet, illetve az ennek megvalósításához szükséges létesítmény- és infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat.

A kormányhatározat Szijjártó Péter külügyminiszterre is ró feladatokat: neki a NOB magyar tagjának iránymutatása mellett a kormánybiztossal együttműködve azt kell biztosítania, hogy a külképviseletek vezetői is mindent megtegyenek az olimpiai pályázat sikeréért.

Az olimpiához kapcsolódóan a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos arra is felhatalmazást kapott, hogy a kormány tagjainak bevonásával és a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve egy Budapestet bemutató és népszerűsítő nemzetközi városkampányt tervezzen meg 2016 áprilisa és 2017 áprilisa között. A határozatban foglaltak teljesítéséről és az olimpiai pályázat menetéről szintén a kormánybiztosnak kell majd negyedévente jelentést készítenie a kormány számára.